Kisvasút? E-Mobilitás? Természetesen!

Előre szólok, ez egy csapongó bejegyzés lesz. Nem tudom másként megoldani. A történet egy háború része. A háború pedig az a valami, amit képtelenség értelmesen leírni. Hisz' miről szól? Olyan emberek akik nem is ismerik egymást, tömegmészárlásokat hajtanak végre egymás ellen ipari méretben. A pusztítás minden ellen szól. Élő vagy élettelen? Mindegy!

És igen, tudom: háborúk a fajtánk létezése óta vannak (sőt! az állatvilágban is van tervezett csapatos összecsapás, pl. a jobb élőhelyért) és kb. úgy zuhannak ránk mint egy villámárvíz. És pont olyan tehetlenek is vagyunk ellenük. Természetesen, mint ahogy az "állati háborúk" is az erőforrások megszerzésért, vagy újra felosztásáért történnek, így a mi fajtánk háborúi is.
Igen, de mi a "Homo Sapiens Sapiens" vagyunk. Értelmes emberek fajtája. Mondjuk ezt mi magunkról. És képesek vagyunk értelemmel viszonyulni legalább a saját fajtánkhoz? Megesik, hogy igen. De miért csak megesik? Miért nem ez az alapértékünk?
Első csapongás vége!
 

Vágjunk bele, a cikk egyszerre lesz könyvbemutató, egy -rövid de velős- kézirat bemutatása pár cikkel együtt, és néhány jármű pályafutásának rövid története és ígérem: minden elme érdekes lesz!

TÓTH FERENC

A MARGIT HÍD NYOLCVANHAT NAPJA

A Margitt híd pusztulásának és életének regénye. Ne tévesszen meg a könyv mérete, kis alakú a könyv, ám nagy tudást ad!
105 számozott oldalon, részletes forrásjegyzékkel ellátott, több mint száz ábrával és képpel vezet végig a Margitt híd születésén és változásain át a nyolcvanhat napig tartó pusztulásáig. Miért is van alagút a szigeti pilléren? Ami egynek tűnik az valójában kettő? Ha "csak" a pesti parti nyíláson történt robbanás, miért omlott le a másik kettő a sziget felé? Belemerülve a könyvbe nem ennyi kérdésre fogunk választ kapni, és közben még kicsit elhajókázunk más budapesti hidakhoz is!

Plagizálva a "a kis nagy ország" szlogent, ami északi szomszédunké, újra csak azt mondhatom: egy kicsi de nagy könyv Tóth Ferenc műve. Aki szereti Budapestet vagy a hidakat, akár "csak" a közlekedést, vagy éppen a Dunát, annak remek karácsonyi ajándék!

A könyv a MÉSZÁROS és TÁRSA Bt. kiadása, elérhető a cégnél:
 

MÉSZÁROS ÉS TÁRSA BT.

Hajómérnöki Iroda

2094 Nagykovácsi, Tinódi u. 32.

Tel/Fax:  06/26/356-015, v. 389-206

06/30/949-77-67

06/30/280-61-33

E-mail: meszarosbt@axelero.hu

S nem elhagyva a Margitt hidat, csapongok tovább Feri barátom kiadatlan rövid kéziratára:

FELEK FERENC

Villamosok a Dunában

1944.XI.4. Szombat, 14:10 perc, Budapest, Margit híd

A Duna folyamot átívelő híd 1872-1876 között épült, 1876.IV.30.-án adták át a forgalomnak. Szélessége 10.7 hossza 607,7.6 méter A Margit szigetre vezető oldalága 1899-1900 között épült, 1900.VIII.19.-én adták át a forgalomnak.

1934 és 37. között kiszélesítették, déli irányban, szélessége 19.5 méterre növekedett, ez a főváros legerősebb, legteherbíróbb hídja, így hadászati értéke is jelentős. Közepén a BSzKRt kétvágányú villamos pályája halad.

A szovjet hadsereg már a Tiszántúlon van, X.15.-én a Horthy-féle kiugrási kísérlet nem járt sikerrel, névlegesen Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt kezében van a hatalom, de igazából a Wermacht és a Waffen SS az úr.

1944.XI.2.-án a német utászok megkezdték a robbanóanyagok felszerelését a hídtestekre. A hidat nem akarták még felrobbantani, két hídfőjébe is légvédelmi ütegeket állítottak a szovjet bombázók – vadászbombázók ellen.

Ezen munka közben hibázhattak egy végzeteset negyedikén, ugyanis a híd pesti parti tagja felrobbant, a robbanás miatt további két hídtag a vízbe zuhant.  A robbanásban meghalt a hídon dolgozó 27 német katona, az utász alakulat vezetője is, Friedrich Gauss Oberfeldweber, vezető tűzmester, a hídon közlekedők közül pedig további 13 fő német katona és kb. 60 főnyi civil.

A robbanás okára két teória is van, az egyik, hogy az elektromosan tesztelt gyújtó áramkör elműködtette a már felszerelt dinamit csomagokat, a másik, hogy a híd alatt átvezetett gázcső szivárgását lobbantotta be valamelyik katona cigarettája, ami viszont a robbanó anyagot hozta működésbe. Így, vagy úgy, de a tragédia felelőse a német hadsereg.

A tragédia előrevetítette, mint egy baljós prófécia, a főváros ostromának mérhetetlen szenvedését – pusztítását.

A detonáció pillanatában két villamos szerelvény is közlekedett a hídon:

-          5A viszonylatszámú villamos járat (Nagyvárad tér – Margit híd, budai hídfő) – BSzKRt 2719 + BSzKRt 5445 > vezetője Kerényi András, az első pesti hídtagon haladt Pest irányába, arról teljesen a víz alá került, benne 7-20 fő közötti volt a halálos áldozatok száma

-          48 viszonylatszámú villamos járat (Nagyvárad tér – Széll Kálmán tér) – BSzKRt 1019 + BSzKRt 4446 + BSzKRt 4447 > vezetője Mukli József, a második pesti hídtagon haladt Buda útiránnyal, a tragédiában részben víz alá került

A hidat 1947 – 1948 között építették ujjá, 1947.XI.16.-án fél szélességgel, 1948.VIII.1.-én teljes szélességgel adva át a forgalomnak. Ekkor az első áthaladó villamos a BSzKRt 2719 + BSzKRt 4446 + BSzKRt 4447 járművekből állt, a robbanáskor is villamost vezető Kerényi András által továbbítva.

A tragikus eseményről Oláh Gábor filmrendező készített 1972-ben dokumentum filmet „Szombat 14 óra 10 perc” címmel.

Ismert áldozatok (Bp. V. kerületi halotti anyakönyv):

Helyszíni riport rendőrökkel a robbanás pillanatai után (Magyar Rádió)

Mi lett a Margitt hídról a Dunába esett villamosok sorsa?

Kövezettek meg, de továbbra is úgy emlékszem, hogy az 1947/48. évi újjáépítés során egy villamos vasúti tehervagon, azaz lowry is beesett, de nem találom az adatot. Persze lehet, hogy csak álmodtam, és lehet, egy másik hídon történt, kérlek kommenteljétek be, hogy mi az igaz, akik pontosat tudtok.

Most viszont maradjunk a tényeknél!

A hídon a robbanás (baleset? műhiba? szabotázs? - a lényegen nem változtat) pillanatában sok gyalogos, számos közúti jármű és több villamos szerelvény is haladt.
A 11-es, ami egy motor és egy pótkocsiból állt, cirka száz főnyi férőhellyel, (de tudjuk, hogy a villamos nem helyjegyes IC kocsi, a névleges férőhely egy adat, és legfeljebb csak annyian szállnak be, ahányan fizikailag beférnek! - ezért nehéz megmondani hányan voltak érintettek a tragédiában) már elhagyta a szigeti bejáró megállót, Buda irányában, az esemény nem érintette, itt most el is köszönünk tőle.

A 48-as egy motor és két pótkocsis szerelvénye: 1019+4446+4447 , szintén Buda irányában haladt, de még a pesti oldalon, a robbanás pillanatában érte el a szigeti megállót. Bombatámadásra gondolva, a vezető a kocsit leállította, a kézifékkel rögzítette, a villamoson tartózkodók az aluljáróban (akkor az is volt ott!) és a sziget fái alá futva kerestek fedezéket.

A bombatámadás gondolata érthető volt. Ekkor már javában zajlott az égi háború Magyarország felett, súlyos károkat okozva. A gyárak, vasútállomások, katonai összevonások bombázása számos civil áldozatot követelt, ezt akkor már a közvélemény nagyon is tudta. Fontos azonban, hogy mindmáig semmilyen olyan bizonyíték nem került elő a kutatások során, ami azt mutatta volna, hogy az amerikai és angol bombázókat tudatosan civil célpontokra küldték volna Magyarország fölé!

Az 5/A egy motor és egy pótkocsiból állt, 2719+5445, már elhagyva a pesti partot, de még félúton a szigeti bejáró felé haladt. Amikor a pesti part menti nyílás a robbanástól megroppant, és tartását vesztve a Dunába zuhant, pár másodperc múlva követte a középső, majd a sziget menti áthidalás tartóinak lezuhanása. Miért, hisz' ott nem is volt robbanás? Ott van a könyvben, részletes ábrás magyarázattal!

A műszaki mentés során az összes járművet kiemelték, mindegyik folytatta pályafutását.

Az 1019-es kocsi 1911-ben a Budapest Közúti Vaspálya Társaság részére készült Kistarcsán, "V" típusként. 1923-tól kapott Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársasági cégjelzést, a magántársaságok államosításakor. Később a Fővárosi Villamos Vasút, végre a Budapesti Közlekedési Vállalat járműveként járta Budapest sínjeit. 1963-ban az 1001-es pályaszámú kocsival csatolva ikerkocsivá alakították 1907 pályaszámon, azonos típusú a párja 1906 számot kapott. 1980-ban törölték az állományból.
Az 1906-os kocsi eredetileg az 1001-es pályaszámot viselte, azaz a széria első darabja volt!
(a mai nosztalgia vasvázas 1000-es pályaszámú kocsi az eredetileg 1080-as psz. kocsi átszámozása)

A 4446 psz. pótkocsi  A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 908 pályaszámú kocsija volt "születésekor". Az "R2" típusú kocsikat Kistarcsán gyártották 1911-13. években. 1923-tól BSzKRt 4446. 1945-ben háborús sérülés okán törölték az állományból.

A 4447 psz. pótkocsi eredetileg a BKVT 909 psz. szintén "R2" tip. kocsija volt. 1923-tól BSzKRt 4447. 1950-ben kettős feljárósra építették át, 1972-ig közlekedett, változatlan pályaszámon, előbb FVV majd BKV cégjellel.

A 2719 psz. kocsi a Budapest Városi Villamos Vasút 295 psz."H" típusa volt, a Schlick gyárban épültek ezek a kocsik, 1904-05. évben. 1923-tól BSzKRt 2719. 1959-ben korszerűsítették, zárt peronokat kapott, 1963-ban 2066 pályaszámon ikresítették. A párja a 2067-es számot kapott ex.2725 psz. azonos tip. kocsi lett Ekkor FVV cégjelet viselt. Majd 1981-ben mint BKV járművet vonták ki.

Az 5445 psz. pótkocsi története talán a legizgalmasabb! 1897-ben épült a Schlick gyárban a BKVT részére, "D" típusú motorkocsiként és 406-os pályaszámot kapott. A többféle de hasonló motorkocsi az egységesítés során "Q" típusjelet kapott. Az államosításkor már elavultnak számító motorkocsit a BSzKRt, hasonlóan több társáshoz, nem vette állományba, 1925-ben pótkocsivá alakította és 5445 pályaszámot kapott.
1955-ben kivonták Budapestről és Cak 207 pályaszámon forgóvázas 760 mm-es nyomtávú személykocsivá építették át. Szolgálatát a Szegedi Kisvasúton kezdte, majd Nyíregyházán folytatta, a III. osztály megszüntetése után Bak 207 pályaszámon. További sorsáról nem találtam adatot, valószínűleg a villamosított belvárosi vonal megszüntetése után selejtezték, 1969-ben, vagy nem sokkal utána.

Egy azonos típusú kocsi napjainkban a GySEV Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton

Források az utolsó fejezethez:

kisvasut.hu / szakmai oldalak / járművek , villamosok.hu , Straszenban Ungarn , Elektromos Városi Közlekedés , saját jegyzetek - de ezeket inkább hagyjuk, pláne ha meg sem találom.