Tudjátok az a helyzet, hogy 1989-ben az MSzMP-nek kifejezetten jól jött a nagymarosi beruházás leállítása. Közgazdasági okok miatt. Hirtelen (mivel nem kellett rá beruházni tervezett összeget) egy jó nagy pénzügyi mentő injekció jött a költségvetésbe. Hogy ez nem mentette meg a pártállami rendszert? Hát nem, de ugye ezt akkor még nem lehetett így látni, ha a Szovjetunió nem dől be gazdaságilag, akkor akár be is jöhetett volna, legalább is egy időre.
Ettől azonban a rendszerváltás ikonjává vált a létesítmény, mivel láthatóan az állampárt elengedte a dolgot, a formálódó ellenzék gyorsan felkapta, mert itt érdemi kockázatvállalás nélkül lehetett mutatni, milyen erősek is vagyunk, felvonulunk a "DunaSzaurusz" ellen, és nem mer elvitetni a Párt a rendőrrel! Természetesen nem vitette el, de nem azért mert nem merte, hanem, mert (saját érdekében), eszébe se volt! De az átlagos állampolgárok ezt honnan tudhatták volna?
Szóval, mindenki profitált a leállításból, kormány is, ellenzék is, csak az ország nem. És itt van mind a mai napig a "kutya lényege eltemetve" ahogy Fülig Jimmy mondja Rejtő Jenőnél.
HORN GYULA egy szép napon ki merte mondani, hogy hiba volt az építkezés leállítása, meg kell építenünk, és szükség van nagy folyóinkon további vízmegtartó létesítményekre. Ez vagy két évtizede volt, nemsokára nevezett már nem volt miniszterelnök. Sőt! A pártja a következő választást el is vesztette.
S e fentiek miatt a honi politikai elitünk (legyen: népies-urbánus, bal-jobb, liberális-konzervatív, globalista-patrióta, meg ahányféleképpen polarizálni lehet) megtanulta,
"a vízmegtartás témája akkor jó nekünk, ha: NINCS! Mert lám, a nagy öreg róka is belebukott, hogy fölvetette, na mi aztán nem fogjuk."
Nézd meg a pénteki 2026.07.31) paksi sajtótájékoztatót, a Világgazdaság kérdésére (kb. 1.ó 20 percnél) Miniszterelnök Úr hogyan válaszol.
Pedig borzasztóan egyszerű a képlet (nem saját ábra ZÖLDI PÉTER FB oldaláról van):
1.: folyó, amikor bőven van víz; fekete a meder, kék a víz, piros a vízmegtartó mű.
2.: kevés a víz;
3.: nincs vízfolyás; Ilyen a nagy folyónkon történelmi időtávlatban sem volt, de beszélni kell róla.
Nem kell a megértéséhez a természettudományok nagy professzorának lenni. Igaz-e?
S akkor miért nem sikerül ez nekünk itt Magyarországon? Miközben tele vagyunk jó példákkal itthon is csak észre kéne venni:
TISZA-TÓ, ami nem más mint a kiskörei duzzasztó (ami amúgy energiát is termel) felvize.
RÁCKEVE-SOROKSÁRI DUNA, a Csepel sziget kis ága.
HÁRMAS-KÖRÖS, BÉKÉSSZENTANDRÁS (ami több mint egy évtizede kiegészült egy erőművel, nem, természetesen nem mérhető az alpesi erőművekhez de évi nyolcezer tonna szén monoxidot takarít meg, a tiszta áram előállításával!)
HÁMORI-TÓ, LILLAFÜRED Ipari célú víztározónak épült, az Őskohó múzeumként látogatható.
A Föld valamennyi országa, szomszédaink is, aktívan létesítik ezeket. Ami tőlünk folyásirányban fölfelé van, az nem segít rajtunk, de ami lefelé az nagyon is:
TÖRÖKBECSE - szerb nyelven Új Becse: Нови Бечеј / Novi Bečej
Aki pedig nem lusta elmélyülni a témában, és tudni is, nem csak beszélni róla, annak itt, ezen a linken:
BEZDÁN MÁRIA - A SZABÁLYOZOTT TISZA VÍZJÁRÁSA TULAJDONSÁGAI A TISZAFÜRED ALATTI FOLYÓSZAKASZON
Mai vízmérce adatok a Tiszán, forrás: WWW.HYDROINFO.HU
Csak a megértés kedvéért: a vízmérce számok viszonyszámok, a negatív érték nem azt jelenti, hogy porzik a meder, és annyi centit kell leásni mire vizet látunk. Van ott is víz a Tiszában, bőven elég akár egy belefulladásra is! A szám azonban nem hazudik, megmutatja, hogy mennyi a különbség!
Tiszafüred: 500 cm
(Kisköre duzzasztó)
Kisköre alsó: -342 cm
Szolnok: -301 cm (ez a jelenlegi legkisebb vízszint rekord!)
Szeged: 59 cm (az eddigi legkisebb víz szegednél -251 cm, szóval bő három méterrel több a mostani, és mi is van lefelé a Tiszán? Igen, Törökbecse duzzasztó!)
Pacsi a szerbeknek!
Szeged, a napfény városa, de egész Csongrádig nekik köszönhetjük a Tisza vizét!
Kedves Barátaim, Ismerőseim, Ismeretlen ismerőseim itt a közösségi oldalon, és mindenhol!
A sok buta dezinformáció elfogadása és terjesztése helyett, hogy milyen károsak és feleslegesek nagy folyóink (Duna, Tisza) és minden folyóink (pl. Szinva, láttuk feljebb a példát), patakunkon a vízmegtartó létesítmények, utána nézhetünk mindennek, és kommunikálhatjuk az igazságot is!
=/=
A megírás után találtam meg GARAY BÉLA bejegyzését, amit SZALMA BOTONDtól idéz. Remélem megengedi, hogy ide tegyem, mert nagyon fontos amit amit alább olvashatunk! Látszik, hogy mindkét ember a Dunát és a vizeket nem a közösségi oldal kommentekből tanulta és ismeri!
Sokan idéznek egy bejegyzést, amiben azt taglalja a szerző - Tímár Gábor úr - hogy a vízlépcső nem okvetlen megoldás a bajainkra.
Igaza van, mivel a vízlépcső a legjobb, de nem hibátlan megoldás.
Hallgassunk inkább a szakemberekre, úm:
- Dr Mosonyi Emil vízépítő professzorra, akinek a ma megcsodált Tisza tavat köszönhetjük, ami egy vízlépcső felvize!
- Dr. Szöllősy-Nagy Andrásra MTA doktora hidrológus professzorra
- Dr. Mayer Istvánra a Vituki volt igazgatójára, aki 2010-ben a "Duna hajózhatóságának javítása" című VITUKI tanulmány bemutatóján elmondta, hogy a legjobb megoldás a vízlépcső, bár tőlük azt kérték, erről ne írjanak!
- A BME vízépítő mérnökeire pl. Dr Orosz Csabára, közgazdászokra, tájépítészekre, logisztikusokra, hajósokra és végül a "józan paraszti észre."
Nem akarok oldalakat írni csak pár megjegyzés:
1. a "milyen mély a víz, ha Pestnél 30 cm" után kifejti, hogy a vízhozam a fontos. Nem igaz, mivel az adott szakaszon a mértékadó vízmérce állása mutatja meg, hogyan lehet ott hajózni, nem a vízhozam! És a berakási és rendeltetési kikötők közötti legszűkebb keresztmetszet adja meg, hogyan lehet rakodni és biztonsággal hajózni! A DRM vízrendszeren 250 millió tonnás forgalomról beszélünk!
2. Utána elmélkedik "mennyit esik a sógoroknál és mennyit nálunk a Duna"
Itt is téved, 3 vízlépcső is van Bp felett (Jochenstein, ahol 7,5 m az esés, illetve Melk és Freudenau, ahol 8,2 ill 8,5 m az esés) A tervezett Nagymarosi: 9,1 méter!!!
Adony és Fajsz 8 ill 7,5. Tehát ne izguljon a síkvidék miatt a szerző.
3. A betervezett KAPLAN turbina 2-40 méteres esésig tökéletesen termeli az áramot. A Nagymarosra megvásárolt turbinák a fent említett bécsi vízlépcsőben termelik az osztrákoknak az áramot,
amit egy népszavazáson erősítettek meg a sógorok!
4.A hordalékképzés esetén is téved. Mivel a Duna vízlépcsőzése Magyarország felett megtörtént, ezért a rapid exkaválás 35-50 éve adott sajnos. Nincs, vagy minimális a görgetett hordalék. Nem tudja, de az osztrák és német szakaszon a felvízről az alvízre viszik a feltorlódott kavicsot és helyreállítják a medreket. Mert ott engedik a vízügyeseket dolgozni.
Semmilyen kút nem megy tönkre és nem lesz rapid 1,5 méteres bevágódás sem.
Cserébe, amikor magasabb a vízhozam, akkor telítődnek - hetek, hónapok alatt és nem 3 nap alatt! -a kutak, és emelkedik a talajvízszint. Ami most nem emelkedik, mert átfolyik rajtunka víztömeg. Ha hetekre lassítjuk vagy megállítjuk, akkor el tud szivárogni.
5. A megtérülésnél is téved. Csak a Paksi kár 2-4 évente annyi, mint az építési költség- A Bősi erőmű - amit a zöldek "papírtigrisnek" hazudtak", ami sosem épül meg, 30+ éve működik és 15 év alatt a megtermelt áram árából megtérült a teljes beruházás. Ezen áram 40%-a nekünk járna!
Dunacsúnynál átadtuk a vízkormányzást, pedig Dunakiliti készen volt!
6. Ha Paksot Heller-Forgó tornyokkal gazdaságosan lehetne hűteni, már a mérnökök megtették volna. Esetünkben - az atomfizikusok szerint is - a jó megoldás a Duna. A Fajszi erőművel. Aminek nem 2 nap alatt kell duzzasztania, amikor baj van, hanem folyamatosan.
7. Igaza van amikor azt írja: "nézzünk meg minden lehetséges folyószabályozási eszközt"
A Vituki és a BME szakemberei pont ezt tették. Megvizsgálták a sarkantyúzást, párhuzamműveket, fenékküszöböket, és arra jutottak, hogy a legjobb megoldás hosszú távra a vízlépcső! Vagyis ezen nem kell vitázni, mert faktum.
8.Az öntözés esetén is csúsztat. Ha valaki június-júliusban öntöz, akkor annak augusztusra az addig növekvő gabonája beérik és "szárad", vagyis aratható. 2 havi öntözés aranyat érhet. Az viszont vizsgálandó, milyen növények bírják az éghajlatváltozást jobban.
9. A hajózás nem fétis, hanem egy közlekedéslogisztikai alágazat! Ami tömegáruk esetén a legolcsóbb, és legzöldebb fuvarozási mód!
Ezt a kijelentést azzal a butasággal fejeli meg, amit az zöldek szajkóznak: "nem a folyókat a hajókhoz, hanem a hajókat a folyókhoz."
Ember, már az ősember is akkor fát vágott a tutajához, hogy elférjen a patakban! Amikor nagyobbat vágott, akkor találta fel a hidat!
A hajókat többszáz éve a folyókhoz szabják a tervezők. Nem kell feltalálni a kereket, megtették eleink.
Miért is kell a Dunát szabályozni végre:
- Vízmegtartás, vízpótlás, ivóvíz, talajvíz
- Áramtermelés
- Árvíz és belvízvédelem
- Jégkárok
- Mező és erdőgazdaság
- Hajózás – kikötők – logisztika – export/import (Kiszámíthatóság hordképesség kihasználtság – gazdaságosság )
- Területfejlesztés, turizmus-vendéglátás, üdülés,
- Vízi sportok
- Horgászat
- 3 új híd, mivel a vízlépcső egyben híd is
- Duna mellé telepített hőerőművek kondenzátorainak frissvíz hűtési lehetősége. (Erőműtermelés korlátozását szűntetné meg az alacsony vízszintek idején.)
- 4-5 milliárd kWh megújuló vízenergia évente kb. 3,2 millió tonna CO2 kibocsátást takarítana meg.
A fajszi vízlépcső a paksi atomerőmű bővítését tenné gazdaságosabbá a frissvíz hűtés révén, a drága hűtőtornyos változat helyett.
Az igazi tragédia, hogy a Duna stratégia nem stratégia, hanem "stragédia!"
"A Kormány 1149/2010. (VII. 9.) Korm. határozata az EU Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól:
6. pont: A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kérdéskör nem képezi a kormánybiztos feladatát."
Összefoglalva, minden építkezés az emberi környezetben így a közlekedésben is beavatkozás a természetbe. A legkisebb kárt kozva kell gondolkodni a megoldáson, de szakembereknek! Nálunk ez eleddig nem működött.
A szerző Szalma Botond, a MAHART volt vezérigazgatója, világszinten elismert hajózási szakember
