Erről nem beszélünk!
avagy
Rákosi Pajtáséktól tanulva, előre az egyéni közlekedésért!
Bizonyos ideje nagy divattá vált Budapesten a társasközlekedés utasaiból egyéni közlekedőket faragni.
Persze nem szabad erről beszélni, sőt, az ellenkezőjéről megy a hanta-banda. A keresztes háború tárgya a személyautó, "ő" ellene megy a harc. Csakis.

Harcolt már a csúnya személygépkocsi ellen az MKP is, élén Rákosi Mátyással. 1950. decemberétől gyakorlatilag megtiltották a magán autó használatot.
Elvileg ugyan, külön igénylésre és külön engedéllyel, lehetett magán személynek is személygépkocsija, de igazában a pártelit és kapcsolódó részei jutottak csak hozzá, de ők akár nyugati típusokhoz is.
Azonban a motorkerékpár, segéd-motoros kerékpár és a kerékpár tartása és használata nem esett korlátozás alá.
A szabályozás 1958-ig gátolta a motorizáció fejlődését, így az csak késéssel indulhatott újra, miközben az 1938. évi járműállag alig 2/3-a volt az utakon! Így a hátrányunk igazában több évtizednyi lett, nem csak a járművekben, de a kapcsolódó infrastruktúrában is, és ezt nyögjük máig is.
Ami érdekes, hogy bár a kétkerekűek így államilag [nem is akármilyen állam, hanem kő kemény diktatúra által!], adott előnybe kerültek, mégsem lepték el a nagyvárosi utakat. Megmaradtak a nekik való területeken, nem lett városainkból, így Budapestből sem, Ázsia.


képek: internet
Helyette a közönség a társasközlekedést használta sokkal szívesebben. Nyilván megvoltak ennek a városszerkezeti okai, lakhely-munkahely távolságok és az utazások jellege is.

kép: villamosok.hu

kép: bkv.hu
Ezek a jellegzetességek azonban ma is megvannak, sőt! Az agglomerációba kiköltöző tömegekkel még inkább felerősödtek.
Fentiek okán, ma még inkább mint valaha, a közlekedési hálózatunk modernizálása és a KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE kell a célunk legyen. Az európai átlagnál messze jobb, 60%-os körüli nálunk a városi közlekedésben a közösségi/egyéni utazások aránya a közösségi javára. Az agglomerációban az arány már fordított! Tíz Budapestre ingázó közül csak négy jön közösségi közlekedéssel.
Jó ez így? Vagy tegyük jobbá?
Mindenki megadhatja a választ.
A "megfelelő válasz" nálunk most, a társasközlekedés leépítése. Mivel azonban a személyautó a kinevezett mumus, rá nem lehet alapozni - hja kérem, ez nem Amerika!
Az egyéni közlekedésre átterelés első lépcsője ezért a kétkerekű egyéni közlekedési eszközök előnyének mindenhol is biztosítása. Az ugye nem négykerekű, tehát minden rendben, egységsugarú fogyasztó befalja. És tényleg.
A fronteszköz: a kerékpár.
Mert ugye a mindenhol is nyomuló robogós, meg a száguldó donor nagymotoros mégse jó marketing arc. [De, itt nyissunk egy zárójelet: rögtön megjegyezném, hogy bár a sztereotípiák valós megfigyeléseken alapulnak, a kétkerekűekkel közlekedőkre is igaz, hogy elsöprő többségük szabálykövető felelős közlekedő! Ezt sose feledjük el.]
Ám kinek nincs valami kedves biciklis emléke? Na ugye, hogy ugye!
Szóval jött a sárga festék csík, amivel elhatárolták a kerékpáros útfelületet, és a HÉVen bicikli szállítás.
Ártatlan dolgok, hiszen ugye csak segítjük az útfelület használók kötött a terület megosztását, és az agglomerációs bejárást szeretnénk zöldebbé tenni. Nem kell autózni, elteker az elővárosi vonatig, felteszi a gépet, beutazik vele, azután bekarikázik a belvárosba, ahová mehetnékje van. Majd vissza. Igen, van ilyen is.
Mára ez úgy módosult, hogy a társas közlekedési eszközök sávjai kétkerekű egyéni közlekedési eszközökkel korlátlanul használhatók, az ötletszerű útelzárások, útfelület csökkentések tovább lassítják a társas közlekedési eszközök forgalmát, lásd nyitókép.
Nyilván a tervezett javításokat [napjaink aktualitása a 3-as Metró, Lánchíd, Deák Ferenc híd, és számos helyen közművek cseréje, stb.] el kell végezni, de nem is erről van szó.
Hanem arról, hogy: mindenhová is kerékpárutak kerülnek - emlékezetek, fronteszköz a bicikli - azzal propaganda anyaggal, hogy így majd az autósok biciklire váltanak és megmentettük a világot!
Miközben:
- megnő a balesetek száma,
- nem csökken a forgalom, sőt,
- egyre nagyobb a légszennyezés,
- csökken a BKK bevétele.
A budapesti közlekedési szolgáltató nem mehet szembe a várospolitikával, de Ő se mondhat mást mint a független hírszolgálat. Szerencséjére itt van a Korona-vírus.
Tehát, mi is történik nálunk?
Óriási pénzeket költünk a társas közlekedési járművek utasainak egyéni közlekedési eszközre terelésére. Először csak izomerős kétkerekűre, ha nincs, nem para: 100 Ft-ért/hó bérelhetsz, csak szokjál már le a megállóba menésről! Aztán majd másra is lesz lehetőséged, van bérelhető robogó és autó is, nyugi.
Közben pedig:
- beragadunk a dugóba,
- megpusztulunk a szennyezett levegőben, és a
- csökkenő bevétel miatt, előbb-utóbb szükségszerűen, csökkenthetjük tovább a társasközlekedési szolgáltatást.
Mindezzel továbbiakat ösztönözve az egyéni közlekedés választására, amit majd nyilván tovább támogatunk.
De, erről nem beszélünk ám!