Ha nem akarunk öngyilkosok lenni a saját magunknak teremtett globális gázkamránkban, akkor minden erőnkkel a tiszta energiákra, megújulókkal és az atom energiával történő energiatermelésért és a tisztán elektromos üzemű járművek, otthonok, középületek, gyárak létesítéséért kell dolgoznunk.
Hosszú út lesz, s akik ma elszánjuk magunkat erre, halál biztos, hogy nem fogjuk látni a szmogmentes földet. Mégis azt mondom, induljunk el! A klímaváltozás megfordítása lehetetlen. Az élhető Föld viszont elérhető. Ha akarjuk. Akarjuk?

Ez egy lassan két éves blogbejegyzésem utolsó bekezdése, lássuk mi történt azóta:

A minap közli a TELEX:

Nem lehet tovább tárgyalgatni és spekulálni, ha nem lépünk azonnal a felmelegedés ellen, vesztettünk

Képek forrása: Nem lehet tovább tárgyalgatni és spekulálni, ha nem lépünk azonnal a felmelegedés ellen, vesztettünk cikk

Láthatjuk: "Nyugaton a helyzet változatlan." Ez egy első világháborús könyv címe, a későbbi vesztesek egyik katonája írta. És Északon, és Délen, és Keleten is. Sőt. ott, délen és keleten jócskán romlik is.
Szóval én most leírhatom: A helyzet a szélrózsa minden irányában változatlan. Változatlanul termeljük a SZMOGot!
Tudja ezt itt Mindenki.

Érdemi tettek helyett mit csinálunk?

Tüncikézünk, gyújtogatunk - látványos, remekül sajtózható;
Konferenciázunk - kevésbé látványos, de egész jól sajtózható;
Kommunikékat küldünk szerte szét szakmányba - falja a sajtó, küldi tovább, borzongva olvassa a közönség;
Kvótákat vezetünk be - jó üzlet, sajtózható is;
Különadókat vezetünk be - igaz balhés, de jól sajtózható;

És így tovább.

A gond csak egy: egyik sem csökkenti a klímaváltozás következményeit.

Most tehát már valami másról kéne beszélni, kedves minden sajtó orgánumok, bloggerek és szónokok.
Miről is?

Azt kell megírni, hogy:
a klíma harc - amit csak elveszteni lehet, és
a klíma hiszti - ami az elvesztésből adódó frusztrációink kiélése,
helyett:

- elektromos energiára kell átállítani a világunkat;
- az elektromos energiát két fő erőforrásból kell biztosítani:
* atom energia;
* megújuló energia.

El kell engedni a fosszilis energiaforrásokat - amilyen hamar csak lehet! Növelni kell az atomenergia és a megújulók szerepét. Előbbi gyakorlatilag mindenhol jó, utóbbi a földrajzi adottságok függvényében.
Nálunk a szélerőmű lehetőségek korlátozottak, de a vízerőművek, amik a talaj vízszint egyensúlyban tartására sokkal-sokkal fontosabbak mint energia-termelő, vagy vagy hajózást segítő feladatuk, nagyon is kivitelezhetőek!

S hogy mennyire fontosabb a nem-energia termelő feladatuk?
1823-ban Kölcsey Ferenc a Himnusz harmadik versszakát így kezdte:

Érttünk Kunság mezejin
Ért kalászt lengettél,

tehát nevezett terület olyan bőséges gabona termő hely volt, hogy még a nemzeti énekbe is méltó volt a felvételre.
Ma, a Duna-Tisza közi hátság a FAO (az ENSz mezőgazdasági szervezete szerint - és aligha tévednek) FÉLSIVATAG! A témával a WWF is foglalkozott, szintén a vizgazdálokdás szükségességére rámutatva.

A Kolon-tó a kékcsőrű réce fontos Kárpát-medencei költőhelye - volt. A tó valaha olyan jelentős vízkészletet tartott, hogy a víz szintje lefölözésére (el ne öntse a már említett jó mezőgazdasági területeket) külön övcsatorna épült. A tó ma néhány mocsárfolt, az övcsatorna kaszáló-rét. A kékcsőrű réce? Hol van Ő már?

Napfényes órákkal (nyilván nem a mediterráneummal összemérve) európai átlagban kicsit sem állunk rosszul. A Nap ereje, ami sugárzik ránk, befogására vízmelegítős, de inkább áramtermelő panelek, mind nagyobb számú létesítése kívánatos!

A természettel, a Földdel, az ő klimatikus adottságaival nem harcolni kell, hanem megismerni és beilleszkedni a működésébe!
Minél kisebb (cél a nulla!) beavatkozást végzünk a légkörbe, vizekbe, talajba -  kivezetjük a fosszilis energiahordozókat, és minél jobban vigyázunk a vízkészleteinkre - talajvízszint helyreállítása, annál jobban illeszkedünk, és annál jobb világunk lesz.
Rajtunk múlik.