Tíz ezer kéne csak?
No, de mi? Lépés? Szó? Dollár? Vad Országhatár?
Ki ne ismerné az OMEGA TÍZ EZER LÉPÉS zenéjét?! Itt van velünk fél évszázada. Amiről eszembe jutott, annak van köze a lépéshez és a vad országhatárhoz is.
A minap a BYD feldobta ezt az autókát:

10.000$ = az bizony nincs négymillió forint. Egy igaz, kicsi, de ÚJ autóért!
Persze, ez nyilván az ázsiai piacos ár, mire Európába ér, minimum a duplájába fog kerülni. De hány ÚJ autó van az európai piacon 10 millió forint alatt?
Mi európaiak eléggé sokáig hallgattuk a megbecsült autóipari szakértőinktől, hogy: "Ázsiában (de főképp Kínában) csak másolnak" , "de így se tudnak jó autókat gyártani" , "eladni csak azért tudnak, mert a kínai kommunista állam önti rájuk a pénzt, és majd jól kipukkad a lufi".
Úgy tűnik igazuk lett. A lufi kipukkadt.
Csak nem az kínai, hanem a miénk. Az európai lufi pukkant ki. Az a lufi, hogy belsőégésű motoros autókat kell gyártani, na jó elektromost is, de csak szőrmentén, és jó nagyokat, mert az a kvótaszámításra előnyös!
Kicsi vagy közepes méretű, pláne kombi elektromos autó gazdaságosan nem gyártható, nem is kell vele foglalkozni!
Lehet, Herbert Diesst nem lemondatni kellett volna két éve, hanem hallgatni rá? Jó, értem én: "amiről nem beszélünk az nincs". Így működött a létező szocializmus is. Mondom: működött.
A Speedzone csapatát a legelfogultabb vádaskodó sem nevezheti Kína-mániásnak, vagy Musk-bérencnek, stb.
Nézzük csak meg mit látott CSÍK idén Pekingben?
Igen, mindent meg lehet magyarázni. Igen, védővámokkal ideig-óráig kompenzálhatjuk a lemaradást. Igen, megfizettethetjük az európaiakkal mindezt.
Csak van egy baj. A gazdaság globális. Nem választ el minket senkitől "tízezer vad országhatár".